Nem vagyok futó. Soha nem szerettem futni és nem is értettem az embereket, hogy miért kínozzák magukat a több 10 km-es távokon.
Többször megpróbáltam én is futni, de valahogyan eddig nem sikerült megszeretnem. Szabadban kifejezetten utálok, mert úgy érezem, hogy mindenki figyel. Így maradt a futópad monotonitása, ami persze egy cseppet sem segítette az amúgy is gyenge lábakon álló motivációm.
De elhatároztam, hogy idén tavasszal elindulok a Telekom Midicittá-n és lefutom a 7 km-es távot!
Úgyhogy tegnap elraktam a nyúlcipőt, elővettem a csukám, és hosszú hónapok után újra ráálltam a futópadra. Bár majdnem meghaltam, de sikerült lefutnom 5 km-t, 37 perc alatt, pár kisebb pihenővel, magamban dünnyögéssel, kurvaanyázással.
